Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mocsárrétek és kékperjés láprétek borította területet Batyki ősgyepnek nevezik. A területet először 1925-ben említi a botanikai szakirodalom és türjei láprétnek nevezi. Meglehetősen jól körülhatárolható térség: északról és keletről a vasútvonal, nyugatról egy égeres délről a Zala folyó szegélyezi. A XX. század elején kezdődött vízrendezések következtében az addig gyakori lápi nyúlfarkfű és a sárga liliom kipusztult, később a vasútépítés osztotta meg a korábban egységes rétet.

1989-ben nyilvánították védett területté.  Ma 50 (38) hektárnyi terület maradt fenn, melynek mintegy felét kaszálónak használják. A másik részen viszont szinte változás nélkül maradtak meg napjainkig a Zala folyó völgyének egykori növényritkaságai.

Tömegesen fordul elő: folyó partján szibériai nőszirom, a kornistárnics, a mocsári nőszőfű és a szúnyoglábú bibircsvirág, de nem ritka a buglyos szegfű és a hússzínű ujjaskosbor sem. Ritkaságai között említhető az agárkosbor és a poloskaszagú kosbor, vagy a mocsári kockásliliom.

 

 

Kockásliliom

Kép

Védett! 10-25 cm magasra megnövő hagymás, évelő növény. Hajtásai kopaszak, mogyoró nagyságú hagymája kopasz, gömb formájú, mérgező alkaloidokat tartalmaz. Tőlevelei hosszúak, keskenyek. El nem ágazó, termésérés idején megnyúló, sötétzöld vagy barnás szárán 3-5 szálas-lándzsás, kihegyesedő, kissé csatornás, szórt állású, húsos levél található, melyek mérete a száron fölfelé haladva csökken. Tulipánra emlékeztető, bókoló, harang alakú, 3-5 cm-es virágai magánosak, néha párosával fejlődnek április-május környékén. Színük bíbor vagy rózsaszínű, néha fehér igen látványosak. A 6 egyforma lepellevél szabadon áll, rózsaszín vagy néha fehéres alapszínüket sakktáblaszerűen barnásvörös foltok tarkítják. A belső leplek a külsőknél szélesebbek. A leplek tövénél, a harang belsejében nektármirigy található (hártyásszárnyúak porozzák). Magháza felső állású. Termése felálló, 3 rekeszű, hártyás falú toktermés, rekeszenként sok maggal.

Eszmei érték: 10 000.-

 

Fehér májvirág

11923271_892216564182115_6162215193653761151_o.jpg

Fotó: Vikár József

Védett! Szára egyszerű, 10–25 cm magas. Az egyetlen, szíves-tojásdad szárlevél az alsó harmadán öleli körül a szárat. Tőlevelei a szárlevélhez hasonló alakúak, de hosszú nyelük van. A nyár végétől az ősz elejéig virágzik, a virága magányos, végálló. A szirmok kb. 1 cm-esek, lilás rajzolatúak. A porzók egy része mirigyes végű, rojtosan hasogatott képletté alakult; virágában az 5 meddő porzót 5 valódi porzó veszi körül. Termése 4 kopácsú, sokmagvú toktermés.

Természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.

 

A mocsári nőszőfű védett növény.

1507600_852668034803635_1491224139352725019_n.jpg

Fotó: Vikár József

Hosszú, kúszó gyöktörzsű, kissé szögletes, felül rövid szárú, 30-50 cm magas évelő növény. Alsó levelei széles lándzsásak, tövükön a legszélesebbek, a felsők fokozatosan keskenyedők, méretük is csökken. A virágzat laza fürt, többé-kevésbé egy oldalra néző, bókoló virágokkal. A külső lepellevelek pirosas erezetűek, a belsők fehérek, rózsaszín tövűek. A mézajak fehér, csúcsi része pajzs alakú, hullámos csipkés szélű piros erű, nektárt termelő tövi részéhez keskeny „nyakkal” csatlakozik. Júniustól augusztusig virágzik.

Eszmei értéke: 5000.-

Buglyos szegfű

 

18719_852668221470283_709924183688519653_n.jpg

Fotó: Vikár József

védett faj. A 30-90 cm-re növő növény június-augusztusban virágzik. A szárlevelei szálasak, az alsók szálas-lándzsásak. A szár sokvirágú, a virágok kellemes illatúak. A szirom lemeze 1,5-3,0 cm hosszú, fehér, rózsaszínes, majdnem a tövéig rojtos, sallangos. Termése toktermés.

Érdekessége, hogy a többi száraz termőhelyeken előforduló fehér virágú hazai szegfűfajoktól eltérően lápi környezetben él.

Eszmei értéke: 5000.-

Kornistárnics

11707517_864770393593399_7335592953013648686_n.jpg

Fotó: Vikár József

 

Védett! 20–60 cm magas, egyszerű vagy elágazó szárú évelő növény. Átelenes levelei közül az alsók rövidebbek, tompásak, a felső ezzel szemben szálas-hosszúkásak. Tőlevelei hiányoznak. Feltűnő, 3-5 cm nagy, sötét égszínkék virágai magányosan vagy kisebb csoportokban, általában a hajtások csúcsi részén fejlődnek. Az 5 cimpájú pártát belül egy-egy világos (fehéres-rózsaszínes) pettyezett sáv díszíti. Július végétől szeptember közepéig virágzik. Egykor a tüdőbaj gyógyítására gyűjtötték, virágát piacon árulták, de napjainkban elsősorban az élőhelyeinek a megszűnése az, ami a leginkább veszélyezteti.

 

Eszmei értéke: 10 000 Ft.

 

Szibériai nőszirom

10420199_834164986653940_5262904345283107135_n.jpg

Fotó: Vikár József

A szibériai nőszirom (Iris sibirica) a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett növényfaj. 50-80 cm magas, nyúlánk termetű, üreges szárú nősziromfaj. A levelek 5-7 mm szélesek, sokkal rövidebbek a virágzó szárnál. A felső szárlevelek és a buroklevelek hártyásak. Szára rendszerint egyvirágú. A külső lepelcimpák körmének hossza feleakkora, mint a kerekded, elöl kicsípett csúcsi rész. A lepel sötétlila. Termése tok, nem csőrös. Május-júniusban virágzik. Tőkéjében meghajtó és hánytató anyag van, ezért a mérgező növények közé számítják.

 

Poloskaszagú kosbor

Kép

10-35 cm magas kosborféle. A tőlevelei szálas-lándzsásak, a szárlevelei szálasak, legfeljebb 1 cm szélesek. A virágzata nyúlánk, tömött, többé- kevésbé hengeres fürt. A virágok aprók (0.8-1 cm), színük nagyon változékony, legtöbbször szennyes vörös-barnák, de nem ritkák sárgásbarna és a zöldesfehér egyedek sem. A lepellevelek sisakszerűen összeborulnak, tojásdadok. A mézajak háromkaréjú, a középső karéja hosszabb a két szélsőnél, tompa végű. A sarkantyú rövidebb a magháznál, lefelé görbülő. Tudományos nevét a poloskaszagra emlékeztető kelllemetlen illatanyagokat termelő virágairól kapta.
Virágzás: Június-július.
Méret: 10-35cm
Élőhely: láp-, mocsár-, homok- és löszpusztarétek valamint szikesek, homoki tölgyesek tisztásai.

 

Agár kosbor

11150581_832507476819691_2374051816505695041_n.jpg

Fotó: Vikár József

A kosbor-fajoknak virágzó állapotban két gumója (ikergumója) van. Amelyik a csúcsán a földfeletti szárat viseli, az az idősebbik, az u. n. anyagumó, ennek belsejéből a tartaléktáplálék már a földfeletti szárba vándorolt, ezért az anyagumó fonnyadt, ráncos és megbarnult. A melette levő fiatalabb gumó a leánygumó. Ennek rügyéből fejlődik a következő évi szár. A leánygumó duzzadt, sima, fehér.
Az agárkosbornak gumói épek, gömbölydedek. Szára 8-20 cm magas, kevéslevelű, levelei lándzsásak vagy keskenyek, visszás tojásdadok. A szár aljából egy csomó fehérfonalas járulékos gyökér ered. Virágzata laza, rövid, 6-10 virágú fürt. Murvái többé-kevésbé olyan hosszúak, mint a magház, bíborszínűek. Virágai sötét vagy világosabb bíborszínűek, zöld erezettel, ritkábban rózsaszínűek vagy fehérek. A virág lepellevelei az ajak kivételével rövidek, tompa sisakformára összeborulók, mézajka szélesebb, mint amilyen hosszú, bíbor ibolyaszínű, sötétebb pettyekkel, háromkaréjú. A középső karéj erősen kicsípett. A sarkantyú hengeres, kissé felfelé kunkorodó. Porzói a bibeszállal összenőttek. Magháza tompán háromszögletű, haterű, csavarodott úgy, hogy a többi virágrészek megfordítottak, azaz a bimbóban alul levő részek a virágzáskor fent vannak és fordítva. termése 3 kapoccsal nyíló tok, amelyben sok, igen apró és könnyű mag fejlődik.Április-májusban virágzik.

Virágzás: Május-június.
Méret: 8-20cm
Élőhely: Réteken, nedves homoki gyepekben, sztyepekben.

 

Hússzínű ujjaskosbor

Kép

20-60 cm magas évelő. A szár erőteljes, vastag. Levelei felállók, hosszúkás-lándzsásak, a csúcsuktól az alapjuk felé fokozatosan kiszélesednek, 15-20 cm hosszúak és 1-4 cm szélesek. A virágzat tömött, hengeres fürt. A murvalevelek szálas-lándzsásak, a magháznál jóval hosszabbak, esetenként ibolya v. vörös futtatásúak. A virágok kicsik, színük a húsvöröstől egészen a hófehérig változhat. A mézajak nem v. gyengén háromkaréjú, durván csipkés élű, közepén szabálytalan alakú ibolyás rajzolat található. A sarkantyú tompa végű és a magháznál nem hosszabb.

Virágzás: Május-június.
Méret: 20-60cm
Élőhely: mocsárrétek, láperdők.

Széleslevelű gyapjúsás

Kép

30–60 cm magas, évelő, szára háromszögletű. A levéllemez lapos, 2–8 mm széles. A szár csúcsán több végálló, 1–2 cm hosszú füzérke van, kocsányuk érdes. A pelyva egy erű, vörösesbarna. A füzérkékből éréskor hosszan kinyúlnak a lepelsertékből kialakuló hófehér szőrök. Április-májusban virágzik.

 

Keskenylevelű gyapjúsás

Kép

30–60 cm magasra nő meg, föld alatti tarackokat képez, tövénél rózsaszín-pirosan futtatott. Szára hengeres, 3–6 mm széles szállevelei szálasak, árkoltak, háromszögletű csúcsba keskenyedők, a legfelső levélhüvelyek hólyagosan szélesedők. Április-májusban virágzik, füzérkocsányai simák, fehér lepelsertéi 3–4 mm hosszúak, portokjai 2,5–3 mm hosszúak, vörösbarna pelyvái egyerűek.

 

Kétlaki macskagyökér (Valeriana dioica)

11140392_832507153486390_1253409979034817642_n.jpg

Fotó: Vikár József

Kövi pimpó (Potentilla rupestris)

10389707_832507250153047_6261367789227546790_n.jpg

Fotó: Vikár József

 

Vitézkosbor (Orchis militaris)

11150683_832507450153027_9069137791823590718_n.jpg

Fotó: Vikár József

 

 Kakukkszegfű

11165238_832507593486346_5792893252870516445_n.jpg

Fotó: Vikár József

Szurokszegfű 

11295755_837961919607580_8866794305102524102_n.jpg

Fotó: Vikár József

Szúnyoglábú bibircsvirág 

10997029_843664875703951_1220961176591199203_n.jpg

Fotó: Vikár József

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.